Sample Data-Articles

A portálon megjelent tartalom a miklostuo.hu adatbázisának részét képezi, ezért a szerzői jogi törvény 84/A. paragrafusa alapján szerzői jogi védelem alatt áll.

A miklostuo.hu-n megjelent fényképek fotóművészeti alkotásnak számítanak, ezért a szerzői jogi törvény 1-es paragrafusa alapján szerzői jogi védelem alatt állnak.

A Tűzoltóság oldalán megjelent fotók és írások felhasználása csak a jogtulajdonos, valamint a szerkesztő engedélyével lehetséges.

Előzetesen engedélyt a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet kérni.

A műszaki mentés területei:

a) épületkárok, építménybalesetek;

b) közlekedési balesetek;
c) természetes vizekben (folyó és álló vizek) bekövetkezett balesetek;
d) csatornákban, kutakban és egyéb víztározókban bekövetkezett balesetek;
e) közüzemi berendezések, közművek meghibásodásával összefüggő veszélyhelyzetek, balesetek;
f) magasban, mélyben, föld alatti üregekben, barlangokban bekövetkezett balesetek;
g) veszélyes anyagok szabadba jutása, nukleáris balesetek;
h) elemi csapások (árvíz, belvíz, viharkár, földrengés, földcsuszamlás), valamint minden hasonló esetben élet és vagyonmentés.

A műszaki mentés során végrehajtandó főbb feladatok a következők:
a) életmentés;
b) közvetlen élet -és balesetveszély elhárítása;
c) tárgyak és anyagi javak mentése;
d) az esemény által okozott további környezeti károk mérséklése;
e) a közúti forgalom helyreállításának elősegítése.

A műszaki mentés irányítása: A tűzoltóság a műszaki mentést végezheti önállóan (saját készenléti állományával és technikai eszközeivel), illetve együttműködve más szervekkel és szervezetekkel mellérendeltségi viszonyban.

Önállóan hajtja végre a műszaki mentést akkor, ha más beavatkozó szerv még nincs a kárhelyen, és a késedelmes beavatkozás emberi életet veszélyeztetne vagy jelentős kárnövekedés következne be. A tűzoltóság a műszaki mentés során együttműködhet más szervvel, de a műszaki mentés önálló feladatként (részfeladatként) végzi.

A tűzoltóság a műszaki mentést más szervvel vagy szervezettel együttműködve végzi ha:
a) a mentési tevékenység irányítása, vezetése más szerv, szervezet feladata;
b) a műszaki mentéshez további személyi és tárgyi feltételekre van szükség. A műszaki mentés vezetője a kárhely parancsnok.

Kárhely parancsnok lehet:

a) a kárhelyre elsőnek kiérkező tűzoltóegység parancsnoka;
b) több szerv együttműködése esetén a műszaki mentésben alaptevékenységet végző szervezet vezetője;
c) vezetési törzs megalakítása esetén a vezetési törzsparancsnok, aki a műszaki mentésben résztvevő valamely szerv vezetője lehet. Lényeges, hogy a kárhelyen, a tűzoltó egységek, valamint a tűzoltó egységekhez beosztott külső személyek irányítását csak a tűzoltó egység parancsnoka végezheti.

A műszaki mentéssel összefüggő főbb feladatok: A műszaki mentési feladatok végrehajtását a Tűzoltási Szabályzat egyes előírásai (pl. a jelzés értékelése, a riasztás, vonulás, az előkészítés, visszajelzés, stb.) szerint kell elvégezni. A műszaki mentés első és legfontosabb feladata a felderítés.

A felderítés során:
a) meg kell állapítani, hogy van-e életveszély;
b) meg kell határozni a veszély jellegét;
c) meg kell állapítani a veszélyeztetett terület (kárhely) nagyságát, határait, biztonsági zónáit;
d) dönteni kell a feladatok végrehajtási sorrendjéről (egyidejűségéről), szükséges erők, technikai eszközök biztosításának módjáról (kirendeléséről);
e) fel kell deríteni az egészségre, testi épségre legkevésbé veszélyes munkafeltételek lehetőségét;
f) gondoskodni kell, - ha indokolt - a biztonsági zóna határainak jelöléséről, a kiürítés végrehajtásáról, a veszélyeztetett területen belüli mozgásról.

A beavatkozásnál:
a) meg kell határozni a feladat végrehajtás műveleteit, a kapcsolattartás formáit;
b) a műszaki mentési feladatot, az életveszély elhárítás kivételével csakúgy szabad végrehajtani, hogy az a műszaki mentésben résztvevők testi épségét ne veszélyeztesse;
c) a beosztott személyi állomány tagjai csak akkor hajthatnak végre önálló elhatározással feladatot ha életük, testi épségük veszélybe kerül;
d) a végrehajtás során védeni kell saját és egymás testi épségét;
e) az élet vagy testi épség előre látható veszélyeztetése esetén a feladatot önkéntes jelentkezés alapján kell végrehajtani, ha erre jelentkező nincs (jelentkezés hiányában) a kárhely parancsnok dönt a kijelölésről;
f) az élet, testi épség kockáztatásával járó feladat végrehajtását a kárhely parancsnok személyesen irányítsa;
g) műszaki mentés korlátozott látási viszonyok között csak halaszthatatlan esetben végezhető. A szükséges megvilágításról gondoskodni kell;
h) ha a feladat végrehajtása során akadályozó körülmény van, azt haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen irányító parancsnoknak;
i) i) a tűzoltó egyesület, önkéntes tűzoltóság, valamint a létesítményi tűzoltóság tagjait - ha azok nem az adott kárhely dolgozói, vagy nem rendelkeznek kellő ismerettel - csak olyan feladatokkal lehet megbízni, amely testi épségüket nem veszélyezteti, és védőfelszereléseik vagy technikai eszközeik alkalmasak a feladat végrehajtására;
j) j) a műszaki mentési munkálatokat - mint elsődleges beavatkozást - addig kell végezni, amíg a közvetlen veszély elhárult.


A beavatkozás általános szabályai épületbaleseteknél

Épületbaleset, építménykár: Építményben (épületben vagy műtárgyban) bekövetkezett olyan káros elváltozást, amely halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetet okozott, illetőleg veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot.

A beavatkozás szabályai:
a) Ha az építménykárral mellett tűzeset is bekövetkezett (vagy bekövetkezésével számolni lehet), műszaki mentési csoportot kell kijelölni és ezzel egyidejűleg a tűz oltására is fel kell készülni.
b) A romok, törmelékek megbontását, eltávolítását a kirendelt szakemberek véleményének figyelembevételével és a megfelelő technikai eszközök igénybevételével kell végrehajtani.
c) A munkálatok megkezdése előtt a kárhely parancsnoknak utasítást kel adnia az életveszélybe, veszélyhelyzetbe kerültek felkutatására, meg kell határoznia kimentés és biztonságba helyezés feltételeit, valamint a mentést végzők élet- és balesetvédelmét az építménykárok sajátosságainak figyelembevételével.
d) A romok eltávolítását minden esetben életben maradt személyek jelenlétének feltételezésével kell megszervezni és végrehajtani.
e) A műszaki mentés területét, illetve a veszélyeztetett területet - ha az indokolt - zárt területté kell nyilvánítani.
f) A kárterületen a porképződés megakadályozására porlasztott vízsugarat kell biztosítani.
g) A műszaki mentés során alkalmazható módszerek a támasztás, feszítés, függesztés, áthidalás, elmozgatás, bontás, áttörés, döntés stb., illetve ezek együttes alkalmazása (szükséges eszközök, speciális felszerelések, műszaki mentőszereken és egyéb különleges szereken találhatóak).
h) Állványbaleset (omlás) esetén elsődlegesen az állványon tartózkodók lementéséről kell gondoskodni.
i) Állvány meghibásodásnál a dőlés veszélyét figyelembe kell venni, annak környezetét le kell zárni. Az omlásveszély miatt lezárt területen személyek nem tartózkodhatnak.
j) A füsttel, gázzal szennyezett tér szellőztetését biztosítani kell. Ilyen esetben a sérült légzésvédelméről - amennyiben azt a helyzete és a körülmények lehetővé teszik - gondoskodni kell.
k) Talajszint alatti térből - mélyből - mentés végrehajtásakor (alapozás, munkaárok, munkagödör, kút stb. baleseteknél) a mentés megkezdése előtt intézkedni kell a villamos vezetékek, szerelvények, berendezések villamos leválasztására.
l) Munkaárok, munkagödör baleseteknél a talajviszonyoktól, a mélységtől, a szélességtől függően, szükség szerinti pallózás elrendelésével intézkedni kell a munkagödör oldalfalai további omlásának megakadályozására.
m) A munkagödör szélét kitermelt anyaggal, személyekkel, felszerelésekkel terhelni tilos. A kitermelt anyagot a természetes rézsűszögön kívül kell elhelyezni, mivel további omlást okozhat.
n) A beomlott munkagödörnél minden esetben feltételezni kell, hogy a betemetett személy életben van (mindaddig, amíg annak ellenkezőjét az orvos nem állapította meg).
o) A betemetett személy mentéséhez intézkedni kell az igénybe vehető, erre alkalmas földmunkagép (ek) helyszínre rendelésére és munkába állítására. A gépek munkába állításáig a mentést kézi erővel, haladéktalanul meg kell kezdeni, és azt folyamatosan kell végezni. Ilyen esetben gondoskodni kell a végrehajtást végzők váltásáról.
p) A betemetett személy valószínűsíthető helyéhez közeledve munkagépet alkalmazni tilos, a kéziszerszámokat is csak nagyfokú óvatossággal lehet használni.
q) A mentésnél törekedni kell a mentendő személy fejének gyors megközelítésére, kiszabadítására, a halaszthatatlan egészségügyi beavatkozások lehetőségének biztosítása érdekében.
r) A földtömegtől és egyéb anyagoktól megszabadított személy kiemelését minden esetben annak a feltételezésével kell végrehajtani, hogy nem látható sérüléseket, belső zúzódásokat is szenvedhetett.

A beavatkozás általános szabályai közlekedési baleseteknél


a) Közlekedési baleset alatt a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés forgalmi hálózatában, útvonalán bekövetkezett olyan eseményt (eseménysort) kell érteni, amely(ek) során emberi élet, tárgyak (anyagok) vannak veszélyben vagy ennek következtében haláleset, személyi sérülés történt.
b) A közlekedési balesetről beérkezett jelzés vételét követően értesíteni kell a rendőrséget, az esetlegesen közreműködő szervezeteket, és ha az indokolt, szakértő(k) kirendelésére kell intézkedni.
c) A kárfelszámolási munkák végzéséhez - ha az indokolt - további erők, eszközök kirendelésére kell intézkedni, amennyiben vonuló egység létszáma, a rendelkezésre álló technikai eszközök a feladatok végrehajtására nem elegendők.
d) A felderítés, a beavatkozás során elsődlegesen az életveszély elhárítására, a testi épség és anyagi javak védelmére, a tűz- és robbanásveszély megakadályozására, valamint a további balesetek megelőzésére kell törekedni.

Beavatkozás közúti, vasúti jármű balesetnél:
a) A baleset jelzésének vételekor a Tűzoltási Szabályzatban meghatározott adatok rögzítésén túl az alábbi kiegészítő adatokat kell kérni: - milyen típusú jármű(vek) szenvedett (szenvedtek) balesetet; - mi a látható jellemzője a hajtóanyagnak, rakománynak (veszélyt jelző tábla, halmazállapot, szállítási mód stb.), mit tartalmaznak az okmányok; - milyen volt a jármű haladási iránya, valamint a balesetet követően milyen az elhelyezkedése (felborult, forgalmi akadályt képez); - milyenek az időjárási viszonyok; - milyen a káresemény megközelítésének a lehetősége.
b) A kárhelyet megfelelő körültekintéssel kell megközelíteni, az eseménytől függően a személyi védőfelszerelések használatát el kell rendelni.
c) A felderítés során meg kell állapítani - a személyi mentés végrehajtásának szükségességét, a bajbajutottak számát, a mentés módját; - látható jelenségek (anyagkifolyás, szétszóródás) alapján a várható következményeket (pl. tűz- vagy robbanásveszély lehetőségét); - a járművön van-e elhelyezve veszélyes anyag jelenlétére utaló tábla vagy bárca, mit tartalmaznak a fuvarokmányok; - milyen intézkedések szükségesek a beavatkozáshoz, a további veszélyek elhárításához; - szükség van-e - különösen a veszélyes anyagokat szállító járművek esetén - az anyag(ok)ra vonatkozó további információk beszerzésére.
d) Intézkedéseket kell tenni a forgalom leállítására, elterelésére vagy szükség esetén a kárhelyet zárt területté kell nyilvánítani.
e) A beavatkozás során végrehajtandó főbb feladatok: - különös figyelemmel és körültekintéssel kell eljárni a sérült jármű(vek)ben a roncsok között lévő személyek felkutatásánál, mentésénél, figyelembe kell venni az orvos, illetőleg a mentők véleményét; - tömeges balesetnél meg kell határozni a mentés végrehajtásának sorrendjét, gondoskodni kell a balesetet szenvedettek segítségnyújtási, ellátási helyének kijelöléséről; - meg kell akadályozni az anyagok további kifolyását, szétszóródását; - a már kifolyt, kiszóródott anyagok továbbterjedését, csatornába, közmű alagútba, aknába való jutását körülhatárolással, árkolással, letakarással meg kell akadályozni; - a felborult járművek felállítását, biztonságba helyezését a szakemberek véleményének figyelembevételével, illetve közreműködésükkel kell végrehajtani.

A vízből történő személymentés, beavatkozás a vízi jármű balesetnél:
a) Az esemény jelzésének vételekor a Tűzoltási Szabályzatban meghatározott adatokon túl kiegészítő adatokat is kell kérni: - a mentendő személy(ek) helyzetéről (a víz sodrási iránya, a parttól való távolság); - vízi jármű balesetnél a jármű mozgásáról, a jármű helyzetéről (dőlés, merülés, került-e veszélyes anyag a vízbe stb.).
b) A mentést lehetőleg a tűzoltóság rendszeresített vízi járművével kell végrehajtani.
c) A riasztást valamennyi rendelkezésre álló mentőfelszereléssel, az eszközök (mentőöv, mentőmellény, bóják, kötelek stb.) készenlétbe helyezésével kell elrendelni.
d) A vízből a mentést csak úszni jól tudó, mentőmellénnyel és kötélbiztosítással ellátott, mentésre kiképzett tűzoltó(k) végezheti(k).
e) A feladat végrehajtására adott utasítással egyidejűleg meg kell határozni a mentés módját, valamint a biztosítás feltételeit.
f) A mentést végzőknek tűzoltósisakot, mászó övet, csizmát nem kell viselni, az évszaktól (időjárási viszonyoktól) függően a kárhely parancsnok további könnyítést is engedélyezhet.
g) A vízből történő személymentésnél a megközelítést, megfogást (haj-, fejfogás, egykarú hónaljfogás stb.), a kiemelést határozott mozdulatokkal kell végrehajtani.
h) A jégről történő személymentés lehetőleg vízi jármű igénybevételével történjen. Ha vízi jármű nem áll rendelkezésre a mentést csak a feltételek (létrák, pallók, kötelek) megléte után, a mentést végző tűzoltó biztonságának szem előtt tartásával kell végrehajtani.
i) Jégről személymentést - a feltételek biztosítása után - helikopter igénybevételével is végre lehet hajtani.
j) Vízi jármű balesetnél a mentést, illetve a segítségnyújtást a hajó parancsnokával együttműködve kell végrehajtani.
k) A vízi jármű balesetéről, ha a vízbe veszélyes anyag került a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell az illetékes vízügyi, vízi rendészeti és a környezetvédelmi szerveket.

Beavatkozás légi jármű balesetnél:
a) A légi jármű bekövetkezett (vagy várható) rendellenes eseményét, balesetét - kényszerhelyzetét, gurulás megszakítását - már a jelzés vételekor, arányától, méretétől, hatásától függően kell kezelni.
b) A műszaki mentési feladatok végrehajtása érdekében a bevonható személyi és tárgyi feltételek egyidejű igénybevételével kell számolni, fel kell készülni a tűzoltás végrehajtására.
c) A szakemberek véleményét minden esetben ki kell kérni, és a beavatkozást a Repülőtér Kényszerhelyzeti Tervében, valamint a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani.
d) Gondoskodni kell a biztonsági zóna (zárt terület) határainak kijelöléséről.
e) Figyelembe kell venni és meg kell tartani a légi jármű megközelítésénél és a behatolásnál a vonatkozó különös szabályokat.
f) Légi jármű balesetnél csak robbanás biztos eszközök alkalmazhatók. A terület megvilágítását biztonságos távolság megtartásával kell végrehajtani.

 

A tűzoltás során a szükséges erőket, eszközöket, oltóanyagokat tervszerűen kell alkalmazni. A tűz terjedését meg kell akadályozni, az égést meg kell szüntetni, illetőleg az égés feltételét (feltételeit) ki kell zárni. A tűzoltásban résztvevőket határozott, pontos, félreérthetetlen parancsokkal kell utasítani. Az oltási módszerek közül azt (azokat) kell alkalmazni, amellyel (amelyekkel) a tűzoltás az emberéletet, a testi épséget a lehető legkisebb mértékben veszélyezteti, és a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkisebb kárral, a lehető legkevesebb erővel, eszközzel, a lehető leggazdaságosabban végezhető el. A bevetett sugarakat úgy kell elhelyezni, hogy azok az oltás érdekében átcsoportosíthatók és élet vagy balesetveszély esetén visszavonhatók legyenek.

Tűzoltás formái:

A tűzoltás alapvető formája a támadás, amely a tűz szakszerű eloltására irányul. Védelemmel kell a tűzoltást megkezdeni akkor, amikor a helyszínen rendelkezésre álló erők, eszközök, az oltóanyag mennyisége csak a tűz terjedésének megakadályozására elegendő. A támadást és a védelmet együtt kell alkalmazni, ha az oltósugarak vonala mögött a tűz fellángolásának, terjedésének lehetősége fennáll.

Tűzoltás főbb szakaszai:

Körülhatárolás (A tüzet akkor kell körülhatároltnak tekinteni, ha annak bármilyen irányú terjedési lehetősége kizárt.)

Lefeketítés (A tüzet akkor kell lefeketítettnek tekinteni, amikor a felületen a parázsló égés a jellemző és az égett terület összefüggő fellángolásának lehetősége kizárt).

Tűz eloltása (tűzoltás akkor fejeződik be, amikor a visszagyulladás lehetősége kizárt, az égés minden látható formája - lánggal égés, izzás, parázslás megszűnt).

Utómunkálatok:

Utómunkálat a tűz eloltása utáni tevékenység, amely a helyszínen, valamint annak közvetlen környezetében a további kárnövekedés megakadályozására, illetve baleset- és egyéb veszély elhárítására irányul. Az utómunkálatok végzésére csak a legszükségesebb erőt, eszközt lehet igénybe venni. Az utómunkálatok befejezését követően gondoskodni kell a helyszín vagyonvédelmi biztosításáról. A tulajdonos, használó, bérlő távollétében a rendőrséget vagy az önkormányzatot kell igénybe venni.

A bevonulás, a bevonulás utáni feladatok:

A bevonulás megkezdése előtt intézkedni kell a felhasznált felszerelések, eszközök meglétének, állapotának, működőképességének ellenőrzésére és a víztartály feltöltésére. Az adott szer és felszerelés végleges készenlétbe állítását az állomáshelyre érkezéskor a legrövidebb idő alatt el kell végezni. Pótolni kell az elhasznált üzem - és oltóanyagokat, át kell vizsgálni a beavatkozás során használt gépjárműveket, eszközöket, személyi felszereléseket, majd azokat meg kell tisztítani, és a szükséges karbantartást el kell végezni. Gondoskodni kell a járművek, felszerelések szükség szerinti javíttatásáról, illetve cseréjéről.

A fenn maradt iratok alapján Kunszentmiklóson 1924–ben jött létre az önkéntes tűzoltóság, melynek parancsnoka Miklóssy János gimnáziumi tanár volt. Létszáma 40 fő lehetett. Felszerelésük 1 db fatengelyes nyomófecskendő, 1 db vastengelyes nyomó fecskendő, 1 db szívó – nyomó fecskendő, 2db fahordó, vízszállító lajt, 4 db angol dugólétra és 2 db tűzhorog volt.

1928–ban újjáalakult a tűzoltóság a leventékből, ennek parancsnoka Princcel Gyula volt, aki a községnél dolgozott. Felszerelésük, az előzőekben felsorolt eszközök voltak. A tüzet és a tűzhöz való vonulást a harangok félreverésével jelezték. A tűz irányát a templomtoronyból a tűzőr mutatta nappal piros zászlóval, éjszaka, pedig piros lámpással. Ebben az évben került tagfelvételre többek között,Kiss Lajos, aki a későbbiekben a tűzoltóság parancsnoka lett.

1931. május 17. –én megalakult az önkéntes tűzoltó egyesület. Ekkor a parancsnok Csáki György bor ellenőr volt. Megalakulása után a két szertáron kívül semmi más helyiség nem állt rendelkezésükre. Felszerelésük három fecskendő (ebből egy fatengelyes), vödrök, ásók, lapátok és kevés tömlő volt. Védő felszereléseiket hitelből vásárolták. Pénzbeli bevételük csak rendezvényekből és a futballmeccsekből tevődött össze. A nyári aratás, cséplés idején a lerakodási engedélyeket a tűzoltóság vizsgálta felül házanként és évente. Ahogy teltek az évek, úgy fejlődött a tűzoltóság és a felszerelése. Ezek közé tartozott a mozdony – fecskendő a Mátrai féle kismotorfecskendő. 1935 –ben vásároltak használt autót, amit átalakítottak tűzoltókocsinak. 1600 liter víz és 4 + 4 fő szállítására volt alkalmas ez a szívó – nyomó fecskendő. Ettől az időszaktól már versenyekre is jártak és rendeztek is. Az 1940–es években megjelent egy rendelet, miszerint minden tűzoltónak el kell végezni egy altiszti tanfolyamot. Még ebben az évben megalakult a polgárvédelem, a háború közelsége miatt, innentől, pedig már éjjel-nappal, azaz 24 órás szolgálatot láttak el a tűzoltók. A háború kitörésétől a befejezéseséig nem maradt fenn semmiféle írásos dokumentum a tűzoltóság működéséről

A háború után a tűzoltóság színvonala megszilárdult, volt női csapat, színjátszó csapat és fúvós zenekar is. Az 1950 –es évek elejétől már fizetett tűzoltók is dolgoztak Kunszentmiklóson. Ezekben az időkben kapott a tűzoltóság egy Vippon típusú gépkocsit, egy 1/800 és 1/400 kismotorfecskendőt. Az 1967 – 1968 –as években épült a tűzoltó laktanya, ami a mai napig is a tűzoltóság elhelyezését biztosítja.

Az 1970-es években az egyesület parancsnoka Kiss Lajos volt, ebben az időben a tűzoltóság 2 db CSD344 típusú, a kor követelményeinek megfelelő gépjárműfecskendővel rendelkezett és egy Zuk típusú tűzoltó járművel. A tűzoltóságon ügyelet csak nappal működött, éjszaka mindenki otthon volt és vezetékes telefonon történt a riasztásuk. Az egyesületnek 60 fő tagja és 40 fő pártoló tagja volt. Rendszeresen jártak versenyekre, több csapattal, folyamatosan 1. és 2. helyezéseket értek el. Ebben az időben került az egyesület tagjai közé Sóbujtó Antal és Kálózi Sándor is akik a mai napig főállású tűzoltók. Ebben a formában működött a tűzoltóság az 1980-as évek végéig.

Nagy előre lépést jelentett a németországi Baden-Württemberg tartomány ajándéka, az 1991-ben kapott Mercedes típusú tűzoltó gépjárműfecskendő, mely kiemelkedő színvonalú, felszereltségű és állapotú autó volt, a mai napig tartalék gépjárműfecskendőként működik. A 90-es évek közepén vásároltak egy Csepel TŰ1 típusú fecskendőt és egy Mercedes LF-408 típusú gépjárművet melyeket az egyesület tagjai újítottak fel. Ebben az időszakban Szabó István volt a tűzoltó egyesület parancsnoka.

A folyamatos fejlődésének köszönhetően az országban az elsők között 1997-ben a Kunszentmiklósi Tűzoltó Egyesület, valamint a helyi Önkormányzat együttműködési megállapodása alapján megalakult a Köztestületi Tűzoltóság, Városi Tűzoltóság elnevezéssel. Ezen megállapodás lehetővé tette, hogy a Belügyminisztérium működési területet jelöljön ki a tűzoltóság számára. A kijelölt működési terület Kunszentmiklós, Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Kunpeszér, Apaj települések, valamint ezen települések közigazgatási területe, így több mint 20.000. fő tűzvédelmét biztosítja a tűzoltóság.

1998. január 1-től vált véglegesség a jelenleg is működő forma. Létrejött a köztestület, ezzel lényegesen javult az állampolgárok tűzbiztonsága, kötelezővé vált a 24 órás ügyelet, meghatározták a minimum szolgálati és vonulós létszámot. A védett települések segélykérő vonalai a tűzoltóság ügyeletére kerültek.

2. oldal / 2

2015. Kunszentmiklós Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság © Minden jog fenntartva!

Bolemányi Média